„Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta.” (Jn.3,28)

 

Miért kell kövessem Jézust?

 

 

 

Bev.: Az angol romantikus irodalom egyik kiemelkedő személyisége A. J. Cronin, akinek talán legismertebb műve a „Réztábla a kapu alatt” Ebben egy orvos a főszereplő, aki lelkiismeretes, és nem ad be csak azért gyógyszert, vagy injekciót, mert az a beteget abban a hiszemben hagyja, hogy használ, mikor ő tudja, hogy az bizony nem használ. Aztán múlnak az évek, és fogy a lelkiismeret...

Igen, gyakran számomra is az egyszerűbb út volna a könnyebb, sőt biztonságosabb út, ha meghagynám beszélgetőpartnereimet, sőt talán benneteket is vasárnapi gyülekezet sokféle tévhitben, babonában, félrevezetettségben. Ráadásul a dolog nehezítésére a legtöbb ilyen kérdés mindig kiélezett helyzetben jön elő! De nem hagyom magam! Az igével, Jézus szavaival szemben nem hagyom, nem hagyhatom magam meggyőzni, sőt, ha keresztyén ember vagy, te sem hagyhatod magad! Jézus teljesen világosan és egyértelműen beszél. Szavai  nem félreérthetőek, nem hagynak bizonytalanságot! Jézus Istentől kapott hatalommal szól, teljes isteni jogkörrel cselekszik és szól, és így jelenti ki Isten megváltoztathatatlan igazságát! Ebből olvastunk fel ma is.

Jézus azt mondja, hogy aki hisz őbenne, annak örök élete van. És folytatja, szinte magyarázva, hogy a „hisz őbenne” = „követi őt”. Aki pedig ezt nem teszi, tehát „nem követi őt” = „nem hisz őbenne”: az nem lát életet, tehát nincs örök élete, hanem Isten haragja marad azon! Még egyszer: azt mondja Jézus, hogy annak van örök élete, aki hisz benne, azaz követi őt! Aki pedig nem követi őt, annak nincs örök élete, azon az Istene haragja, tehát ítélte marad.

Most tedd fel a kérdést magadnak kedves testvérem: Te hiszel-e Jézus Krisztusban? Persze, hogy hiszel, azért vagy itt -mondod. Értem, de Jézus ennél messzebbre megy: tedd fel így a kérdést: követed-e Jézust? Követed-e életeddel: szavaiddal, tetteiddel, gondolataiddal? Cselekvője vagy-e Jézus igéinek? Olvasod-e, tanulmányozod-e az igét, megtartod-e, amit ő tanít? Tudsz-e a magad kárára is Jézusnak engedelmeskedni? Valóban teljes szíved buzgósága, igyekezete Jézus követése, az ő szavainak, tanításainak való engedelmesség?

Igen, ilyenkor az a kérdés is elhangzik: miért kell ilyen kérdéseket feltenni...? Találtam egy érdekes nyelvtanárt: feladott egy kellemetlen macerás feladatot és a feladat kiértékelésének végére odaírta, ha most dühös vagy, az azt jelenti, hogy  nem  ment. Így ne menj tovább, hanem menj vissza a lecke elejére és gyakorold még ezt a feladatot, mert nem tudod, pedig szükséged lesz rá a hétköznapi nyelvhasználatban! Nagyon tetszett! Mikor valami nem megy, dühösen otthagynánk? Mikor egy kérdés bosszant, az azért van, mert nincs rá megfelelő pozitív feleletem! Így van azokkal is, akiket bosszant, hogy miért ilyen belemenős, lelkizős kérdéseket feltenni!

Engem olykor meg akarnak győzni, hogy XY jó ember volt, ígérjem meg, hogy  bement a mennybe! Más számon kér, hogy XY jó ember, akkor miért veri őt Isten? XY kijelenti, hogy ő mindent betartott egész életében. És ha egyet kérdek, akkor kiderül, hogy soha nem imádkozott, soha nem olvasta az igét, soha nem ismerte Jézust, soha nem volt templomban, nem tartozott a gyülekezethez sehol, és soha nem szolgálta az Urat! De én adjak igazolást mennyről, örök életről, hívőségről....

Ezért kell erről beszélnünk! Mert te is, és én is egyszer ott állunk az igaz Bíró előtt! Az előtt, aki nekünk itt és most a szívünkre és értelmünkre teszi: aki hisz, aki cselekszi, annak van örök élete! Aki nem hisz, aki nem cselekszik, az nem lát életet! És ott hiába mondanánk vélt és valós érdemeinket! Hiába hasonlítanánk magunkat másokhoz! Ott egy van: „aki hisz” = „aki követi Jézust” itt és most, annak örök élete van. Afölött elhangzik: „Gyertek és örököljétek az országot...”

Aki nem követte az Urat = nem hitt benne: ezt hallja: „Nem ismerlek titeket”

Azt is tudom, hogy sokan várnak a könyörületre: majd ott megkönyörül rajtam.... Erről sem olvasok az igében! Tudom, hogy ő könyörületes és irgalmas, de talán ezt ott is az tapasztalja meg, aki itt megtapasztalta, sőt tőle tanulva gyakorolta is!

Mit vár ma Jézus tőlem: Hálából áldozatáért, értem jöttéért és hívó szaváért, adjam neki magam igaz, őszinte, sőt buzgó követésre! Keressem igazságát és cselekedjem azt! Legyek bizonyságtevője és szolgálója, így készüljek oda elé magam is!

Hozzak hát döntést, hogy követem Jézust, belátva, milyen fontos ez! És legyek így része életnek és örök életnek Ámen.

 

 

 

105. Mit akar Isten a hatodik parancsolatban?

Azt, hogy felebarátomat sem gondolatban, sem szóval, sem viselkedésemmel, még kevésbé tettlegesen, sem személyesen, sem közvetve meg ne sértsem, ne gyűlöljem, ne bántsam és meg ne öljem.1
Ellenkezőleg: oltsak ki magamból minden bosszúvágyat,
2 magamban se tegyek kárt, és magamat könnyelműen veszedelembe ne sodorjam.3
A közhatalom kezében azért van fegyver, hogy az emberölést megelőzze.
4