Egyszer azt mondták a prófétatanítványok Elizeusnak: Nézd csak, szűk nekünk ez a hely, ahol mi veled lakunk. Hadd menjünk el a Jordánhoz, ott mindegyikünk kivág egy szál fát, és készítünk magunknak helyet, ahol lakjunk. Ő ezt mondta: Menjetek! De az egyik így szólt: Kérlek, jöjj el te is szolgáiddal! Ő így felelt: Elmegyek. El is ment velük. Amikor megérkeztek a Jordánhoz, vágni kezdték a fákat. De amikor az egyik ledöntött egy szálfát, a fejsze vasa beleesett a vízbe. Akkor felkiáltott, és ezt mondta: Jaj, uram! Pedig ezt is kölcsönkértem! Az Isten embere megkérdezte: Hová esett? Az megmutatta neki a helyet; ő pedig levágott egy darab fát, és odadobta. A fejszevas ekkor úszni kezdett. Elizeus így szólt: Emeld ki! Az pedig kinyújtotta a kezét, és kivette. 2Kir. 6,1-7

 

 

 

Fejsze a víz színén?

 

Bev.: Hihetetlen! Az bizony! Ha nem az lenne, nem írta volna le a szentíró sem! Ám leírta, mert a hihetetlenség mögött ott látta a Hatalmas Isten csodáját, munkáját, azt a mindenek felett való tulajdonságát, hogy neki semmi sem lehetetlen! Erről szól ma igénk!

 

Isten gondviselő: Isten úgy alkotta meg e világot, hogy abban elkészítette a teremtett világ szükségleteit is. Tudja, hogy szükségünk van ételre, italra, hajlékra, öltözetre... Tudja, és ki is rendeli nekünk. Gondviselő munkája, hogy folyamatosan úgy igazgatja e világot, hogy minden, ami engem ér, ami velem történik az ő akaratával történhet meg csupán! Eső, vagy szárazság, étel és ital, egészség, vagy betegség: semmi sincs véletlen, csakis tőle! Így tőle van, amim van: mindenem.

 

Felolvasott történetünk is erre mutat rá: történnek dolgok, melyek nehéz helyzetbe hoznak: leeseik a kölcsönkért fejsze vasa a vízbe: Istennek van útja rá, hogy meglegyen! Történik ma is sok váratlan és terhelő, olykor kétségbeejtő dolog: baleset, veszteség... De merjem hinni: Istennek van rá megoldása!

 

Történetünkben a tanítvány rögtön mesteréhez kiált: így tehetünk mi is! Minden szükségünkben, hiányunkban őt hívhatjuk segítségül. El mered-e hinni, hogy van hatalma rá, hogy megadja azt, amire valóban szükséged van? Hogy van hatalma bármi módon is kirendelni azt, ami életed hiánya? A víz színén úszó fejsze képe erről beszél: nála nincs lehetetlen! Ő felette van a fizikának, a fajsúlynak. Hiszed-e, mikor elfogynak útjaid, mikor már valami reálisan elképzelhetetlen, hogy Ő még akkor is tud csodát tenni?

 

Ne járj úgy, mint sokan, akik imádság helyett elkezdik Isten káromolni akár csak azzal is, hogy azt hajtogatják számon kérően: „Hogy engedheti ezt meg Isten?” Vagy: „Miért pont velem történik ez?” A történetben egy próféta tanítványról van szó: olyan emberről, aki Elizeus próféta mellett arra készül, hogy életében Isten szolgálatba álljon: hirdesse Isten igazságát az emberek között. És lám: vele történik, hogy még kölcsönkért fejszéjét is elveszti! Vissza is kérdezhetek: „Ugyan miért ne történhetett volna meg veled az a kár, veszteség, ami ért? Ugyan miért ne engedett volna bele Isten valami nehéz élethelyzetbe?”

 

Tegnap volt egyházmegyénkben asszony találkozó, ahol feleségem vezetett egy munkacsoportot. Ott mondta el egy asszony, hogy most már tudja, hogy azért kellett munkanélkülivé legyen, és így annak sok-sok mélységét megjárnia, hogy megtalálja Jézus Krisztust! Neki a fejsze elvesztése az Istenhez találást jelentette! És hogy mennyire csodás Isten útja: a helyi gyülekezetben kapott munkát aztán!

 

Igen, beleengedte Isten őt is egy nagy mélységbe, elveszettségbe, hogy aztán hihetetlen módon felemelje őt!

 

És veled mi a helyzet? Milyen gonddal, teherrel, hiánnyal jöttél ma ide Isten elé? Mi nyomaszt, milyen reménytelennek, megoldhatatlannak tűnő élethelyzet körül járnak gondolataid? Ne agyalj rajta sokat, hanem kiálts az Úrhoz és várd csodáját! Csak merd hinni: van rá hatalma, még akkor is, ha ez neked ma hihetetlennek tűnik!

 

És itt még egy pillanatra hadd időzzek:

Tamási olyan település, ahol bár sokáig nem volt lelkész, és talán sokan úgy látták, itt már nem is lesz: lám most mégis van! Mert Istennek volt erre ötlete, megoldása! Ma, amikor nagyon igaz Ady mondata: „Minden egész eltörött” Lám Istennek van egy hihetetlen, de mégis csodás útja, hogy az eltöröttet egybeszerkessze, és gondoskodik népéről, gyülekezetéről! Merjétek hinni: azt, hogy itt vagytok a Mester, az Úr körül, hogy hozzá kiáltotok, vele dolgoztok: csodáival fogja koronázni! Lehet lesznek nehéz ügyek, napok, időszakok is: de legyetek benne bizonyosak és higgyétek erősen: neki semmi sem lehetetlen! Hisz Istennek volt hatalma értünk Jézus Krisztust keresztre adni és harmadnapon feltámasztani! Van hatalma ma is életünk minden gondjára megoldást adni, méghozzá, ha kell akár csodás úton is!

 

Ámen!