A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet. 1Tim. 1,5

 

A törvény célja:

 

Bev.: Sokszor, ha elindulunk valahova a kocsiba beülve újra kérdem: hova megyünk, vagy milyen sorrendben megyünk a célállomások felé? Nem elfelejtés okán, hanem tisztázás, megerősítés okán. Időnként újra kell tisztázni a célt, ahhoz, hogy célirányosan haladhassunk!

Így tesz Pál is e levele elején, mikor a parancsolat célját fogalmazza meg Timóteusnak egy adott gyülekezeti és társadalmi helyzetben.

 

1. Vannak hamis tanítások! Pál tudja, és persze Timóteus is, ahogy mi is, ma is, hogy nem minden tanítás igaz! Sőt még a vallásos tanítás sem igaz mind! Vannak hamis tanokat hirdető tanítók és vannak követőik is. Az ilyenek roppant ártalmasok a gyülekezetre, meg megbontják egységét, félrevezetnek egyeseket, akik így eltévednek a hit útján. Jelen levélben mondákkal és vég nélküli nemzetségtáblázatokkal való foglalkozást említ Pál. Itt főleg nem kanonikus, tehát a Szentírásba nem tartozó régi zsidó legendákról van szó, valamint az Ószövetség nemzetségtábláiról, ami felett lehet vitázni sokat, hogy ki kinek a kije és az mit is csinált, ha ugyan valóban az volt..., de ennek semmi értelme, sőt, ha túlzott hangsúlyt kap a gyülekezetben egy ilyen vita, az bizony félrevezeti, tévútra viszi a gyülekezetet!

Ezért fogalmazza meg Pál Timóteusnak a parancs célja a A parancs célja pedig a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet. Ez Isten akarata a gyülekezetben és nem a hasztalan, parttalan vita! Nem a megosztás valakinek az igazáért, hanem a szeretet!

 

2. Mi ennek a szeretetnek az alapja? Amit a folytatásban elmond: a törvény nem az igaz ember ellen van, hanem a bűnök, bűnösök leleplezésére. A római levélben írja Pál, hogy a törvényből még csak a bűn felismerése adódik!

Ma itt vagyunk a megterített úrasztala előtt. Azt mondjuk, hogy jaj, ez a bűnlajstrom szörnyű, de milyen jó, hogy én vagyok ilyen ember! Jó bizony! De ne higgyem, hogy bűn nélkül vagyok! Mert Krisztusnak bizonyosan meg kellett halnia az én bűneimért is!

Mennyiben tudok úgy szeretni, ahogy itt Pál megfogalmazza azt nekem: tiszta szívből, jó lelkiismerettel, képmutatás nélkül?

Ez a fajta szeretet tudja, hogy mit jelent szeretni (hisz ebbe Jézus Krisztus belehalt a kereszten!), de tudja milyen felelősséget is jelent ez a szeretet!

Egyszerű példa: szeretem a gyermekemet, de nem hagyok rá mindent, mert én vagyok érte a felelős: nem nyúlhat a forró sütőhöz, vagy nem engedheti el az utcán a kezem... még ha akarná sem! Nem mondhatom, hogy hadd próbálja ki!

A gyülekezetben: szeretetben kell élnünk egymás iránt de felelősen! Ez a tiszta szeretet lesz belső erő közöttünk, és ez teszi a gyülekezetet hitelessé kifelé!

 

3. Ma is vannak aktuális tévtanok, amik akár a gyülekezetben is teret kaphatnak, már múlt vasárnap is beszéltünk ezekről! Ma, november 1-jén egyet hadd említsek! Az a halottkultusz és temető kultusz, ami körülvesz minket bizony, merd elhinni: tévtanítás! Végzetes tévtanítás! Értsük jól: nem az eleink iránti tiszteletről, kegyeletteljes emlékezésről van szó! Ez helyén van! De mikor a holtak megelőzik az élőket! Mikor a sírkő többet ér, mint a gyermek, vagy unoka! Mikor beszélgetünk a halottakkal, vagy látjuk, érezzük őket, mikor szellemekkel találkozunk, vagy ilyen képeket valóságát elhisszük és félünk tőle, vagy épp ellenkezőleg hatalommal ruházzuk fel: TÉVTANÍTÁS = halálos örök halálos veszedelem!

Olyan ez, mint a zsidó nemzetségtáblákról való vita ott Timóteus gyülekezetében! Nem a jelen, vagy a jövő számít, csak a múlt egy apró szelete! És már nem fontos a felnövekvő, nem fontos a gyülekezethez most csatlakozó, a bibliaóra, vagy a hittan, csak valami eldönthetetlen, üdvösség és élő hit szempontjából súlytalan kérdésen való vitában az én igazam!

Ezekkel szemben tisztázza Pál, hogy mi Isten parancsainak, törvényének a célja: a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet.

Bef.: Mikor jössz az Úr asztalához tudd: Isten nem vitázik veled valami régi igazságon, vagy történésen, hanem meghív arra, hogy igéjével és Szentlelkével tisztogassa szíved, finomítsa, hangolja lelkiismereted, és megszabadítson a képmutatástól, azért, hogy szereteted Isten és emberek felé olyan legyen, ahogy Ő is szeretete és szeretett minket!

Ő kimossa szívedből a szeretet nélküli indulatokat, érzékennyé tesz az Ő igazságának felismerésére és a egyben a kísértések felismerésére és megajándékoz a teljes őszinteség gyermeki ártatlanságával!

 

 

Jöjj így az asztalhoz és éld: a parancs célja nekem is: a tiszta szívből, jó lelkiismeretből és képmutatás nélküli hitből fakadó szeretet. Ámen