Jézus Krisztusnak, a Dávid fiának, az Ábrahám fiának nemzetségkönyve. Mt. 1,1

De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. Mt. 6,33

 

 

 

 

Isten országáról

 

 

 

Bev.: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” írja Csanádi Imre az „Egy hajdani templomra” c. versében, értve e sort egyfelől Magyarországra is; sokféle hányattatás – két-három, s ki tudja hány részre szakadozottságra gondolva, másfelől, e szakadozottságban is, a történelem viharai közt is, határoktól, uralkodóktól függetlenül is, de gyülekezetiben élő református egyházra, mint Isten országára, annak földi valóságára! Holnap kezdjük olvasni Máté Evangéliumát. Ehhez szeretnék ma némi segítséget adni ma.

 

Ki írja kiknek? Bár Bibliánkban úgy olvassuk a feliratot, hogy „Máté Evangéliuma”, magában az evangéliumban ez nincs benne, mint a hogy a többiben sincs, hogy ki írta. Máté az a vámszedő, akit Jézus elhív a vámszedő asztal mellől, hogy kövesse őt, ő pedig azonnal felkel onnan, ott hagy mindent, és követi Jézust, sőt! Mindjárt meghívja otthonába Jézust, valamint – és ez egy fajta különlegessége az evangéliumnak és Máté személyiségének – meghívja vámszedő társait is e lakomára! Nem csak Jézus követésére kész, de arra is, hogy másoknak is, akik vele hasonló élethelyzetben, eltévelyedettségben, útkeresésben vannak, lehetőséget adjon Jézus Krisztus megismerésére; és ezzel egy új élet megkezdésére! Ez a hozzáállás jön át az egész evangéliumon: Zsidó ember lévén, megismerve Jézust, elsősorban zsidóknak írja az evangéliumot. Az Ószövetségre folyamatosan úgy hivatkozik, hogy Jézus tetteiben, szavaiban, vagy épp a vele történtekben újra és újra egy-egy ószövetségi ige, prófécia beteljesedését láttatja. Azt mutatja meg az Ószövetséget ismerő olvasónak, hogy az ígéretek Jézusban beteljesedtek.

 

Pontosan ezért is szól az evangélium bevezetése egyszerűen Jézus származásáról: itt van egy nemzetségtábla, ami igazolja, hogy Jézus a Megígért! Az Ószövetség egyik fontos része a nemzetségtábla, mint a származás hitelességét igazoló dokumentum! Ez annyira fontos volt, hogy mikor a babiloni fogságból hazatérhet a zsidóság, csak azokat veszik fel a zsidó nép névjegyzékébe, aki tudja a nemzetségtábláját, vagyis képes igazolni a származását! Jézus nemzetségtáblája bemutatja, hogy ő Ábrahám leszármazottja, és Dávid leszármazottja. Azaz az Ószövetség két nagy kritériumának megfelel: az Istennel való szövetségkötés örököse, és a dávidi királyság ígéretének örököse!

 

Mit ír, és miért? Mindig izgalmas kérdés, hogy kit hogyan használ Isten? Máté, mint vámszedő bizonnyal képes volt eseményekről, beszédekről, beszélgetésekről jó feljegyzést, emlékeztetőt készíteni, hisz munkájához tartozott, hogy jelentést, elszámolást kellett írjon és leadjon. Neki nem okozhatott nehézséget, hogy egy végighallgatott beszédet, vagy egy végignézett eseményt felidézzen utólag és papírra vessen. A Bibliát tudományos módon kutató szakemberek szerint azonban nem feltétlen Máté az egyetlen szerzője az evangéliumnak, valószínű voltak segítségei is. Ezt látszik igazolni az is, hogy Máté Evangéliumában benne van szinte a teljes Márk Evangéliuma, de a történetek olykor rövidebbek valamivel.

 

A szakemberek szerint az Evangélium nagyban hasonlít stílusában és szerkezetében Mózes könyveire, sőt Jézus világossá teszi, hogy nem eltörölni jött a törvényt, hanem sokkal inkább betölteni, azaz annak érvényt szerezni, megvalósítani.

Ha azt kérdezzük, hogy mi Máté szándéka az evangélium megírásával, akkor azt így fogalmazhatjuk meg: felmutatni zsidókból lett keresztyéneknek és még keresztyénné nem lett zsidóknak, hogy Jézus Krisztus Isten megígért Messiása, és hogy Isten országa Jézushoz van kötve! Miért érdekes nekünk, akik többségében nem zsidó származásúak vagyunk? Azért is, hogy lássuk mi is: Istenük már előre eltervezte a mi bűnből való szabadulásunkat és üdvösségünket!

 

Beszédek/történetek Érdekessége az evangéliumnak, hogy van benne öt nagy jézusi beszéd. Ezek a hegyi beszéd (5-7r.), a tanítványok kiküldése (10r.), Példázatok Isten országáról (13,1-52), Jézus követőinek életrendjéről (az egyházról) (18r.) és a végről szóló tanítás (24,1-25,46).

Még egy fontos érdekesség: Jézus kétszer is említi ebben az evangéliumban a gyülekezetet, méghozzá teljes természetességgel, úgy, mint amit ő épít, és úgy, mint tanítványainak közösségét!

 

Isten országa: Az evangéliumban harmincháromszor szerepel a „mennyek országa” kifejezés és még ötször beszél Jézus „Isten országáról”. A könyv egy meghívás ebbe az országba Jézuson keresztül! Újra és újra döntés elé állítja az evangélium az olvasót: hisz maga Jézus is kimondja benne: „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek.” De Keresztelő Jánostól kezdve szól a meghívás ebbe az országba: „Térjetek meg, mert elközelített...!

Az evangélium végén pedig az olvasó ott áll, hogy el kell döntse kinek hisz: azoknak, akik fizetnek is azért, csak tagadják le a feltámadást, vagy magának Jézusnak a Feltámadottnak, aki meghív Isten országába!

 

Hogyan olvassam hát ezt az Evangéliumot? Keressem szüntelen, hogy mit akar mondani, tanítani belőle nekem Uram. Keressem szüntelen benne az ő országát és igazságát, hogy az részem legyen nekem is minél jobban. És igyekezzek a megértett igékből mind többet valóra váltani az élet mindennapjaiban!

 

Ámen.