Ezékiás átvette a levelet a követek kezéből és elolvasta. Majd fölment az ÚR házába, és kiterítette azt Ezékiás az ÚR előtt. És így imádkozott Ezékiás az ÚR előtt: URam, Izráel Istene, aki a kerúbokon ülsz, egyedül te vagy a föld minden országának Istene, te alkottad a mennyet és a földet! URam, hajtsd hozzám füledet, és hallgass meg! URam, nyisd ki szemedet, és láss! Halld meg Szanhérib beszédét, aki ideküldte ezt az embert, hogy gyalázza az élő Istent! Igaz, URam, hogy Asszíria királyai elpusztították a pogány népeket és országaikat. Isteneiket tűzbe vetették, mert azok nem is voltak istenek, hanem csak emberi kéz alkotásai, fa és kő, azért pusztíthatták el azokat. De most te, URunk Istenünk, szabadíts meg bennünket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te vagy, URam, az egyedüli Isten! 2Kir. 19,14-19

 

 

Virágvasárnap: a templom működik!

 

Bev.: Gyakran kérdi a bajban levő ember: „Miért ver engem az Isten?” Hadd mondjam, hogy nem vagyok biztos abban, hogy mikor bajok sújtanak is, hogy valóban Isten ver! Ő nem olyan verős, ő sokkal inkább kegyelmes és irgalmas! Ahogy maga Ezékiás is kimondja: „Hiszen kegyelmes és irgalmas a ti Istenetek, az ÚR, nem fordul el tőletek, ha megtértek hozzá.” (2Krón. 30,9)

Ma, virágvasárnapon nézzük meg ezt a régi régi történetet! Megvallom van néhány történet, ami nagyon kedves nekem a Bibliából, ez az egyik!

 

 

Múlt héten odáig értünk, hogy eljött Szanhérib asszír király nagy haderejével, sorra bevette a városokat és körülzárta Jeruzsálemet. A király megtette a néppel együtt a lehetséges védelmi intézkedéséket, majd lelkileg erősítette meg embereit.

 

A Királyokról írt könyvben részletesebben van leírva ez a háború, ezért innen olvastam ma a folytatást. Tudja a király, hogy fellázadt Asszíria ellen, tudja, mit tett jól és rosszul. Ennyit mond mindössze: „Nyomorúságnak, szégyennek és büntetésnek a napja ez.” De jól tudja azt is, hogy a legsúlyosabb és legveszedelmesebb a dologban az, hogy az asszírok arról beszélnek, hogy Istennek nincs ereje, vagy hatalma, hogy megmentse népét, vagyis Istent gyalázzák!

 

Ezért azt mondom: rossz megközelítés, hogy minden bajban Isten verését lássuk! Inkább fordítsd meg a kérdést: Isten beleengedett, belevitt egy nehéz, akár kritikus helyzetbe. Ő tudja pontosan, hogy mi van most velem, bennem, körülöttem. Tedd fel így a kérdést: Vajon mit akar ebből kihozni? Vajon mire akar rávezetni, megtanítani most engem? Vajon miben kell növekedjek ez a alatt a teher alatt?

 

Ezékiás igen nehéz helyzetben van: a várost az ellenség körülzárta menekülési útvonal nincs! Ráadásul nem is a várhatóan hosszú és sok veszteséggel járó ostromot kezdi meg Szanhérib, hanem csavar egyet a dolgokon, és megpróbálja Jeruzsálem városvédő népét lelkében meggyengíteni. Megpróbálja őket Ezékiás és még inkább az Úr ellen hangolni! Nagy trükkje ez a Sátánnak: Istenre figyelésünkből áthangol minket valami másra, és elvesztve az igaz utat, máris elvesztünk! Emlékezzünk csak arra, mikor Péter kéri Jézust, hogy ő is hadd járjon a vízen! Csak mikor Péter a szelet és a hullámokat kezdi nézni, mindjárt megijed és süllyedni kezd, a rémület vesz rajta erőt: „Uram ments meg!” – kiáltja. Mire figyelsz? Nem mindegy! A téged vezető Jézusra, az igére, vagy a körülményekre, a lehetetlenségekre, az elveszettnek tűnő helyzetedre?

 

Szanhérib levelet ír Ezékiásnak, és azt írja benne, hogy a többi meghódított ország is hiába bízott isteneiben, mégis elbuktak! Izrael sem menekülhet meg! És ezt elkezdik héber nyelven mondani, hogy minden harcos hallja a város falain! Ezt üzeni a király: Ne hagyjátok, hogy rászedjen benneteket Ezékiás, mert ő nem tud megmenteni benneteket a kezemből. És ne hagyjátok, hogy Ezékiás így biztasson benneteket az ÚRral: Bizonyosan megment bennünket az ÚR, … Vajon más népek istenei meg tudták-e menteni országukat Asszíria királyának a kezéből?” (2Kir. 18,30-33)

 

Mit tehet a király? Kiadja a a parancsot, hogy senki ne válaszoljon, ám szívében tudja, az asszírok igazat mondnak annyiban, hogy valóban minden kis ország isteneivel együtt elesett eddig!

 

 

És itt jön az, amitől nekem nagyon drága ez a történet: fogja a király a kapott levelet, bemegy vele a templomba és ott e levelet kiteríti Isten előtt: lásd, ezt kaptam! És így kezd el ott imádkozni! Ezékiás hiszi, hogy ott lakik az Úr, aki meg tudja őt hallgatni akinek van hatalma népét megmenteni! Szóval, kiteríti ügyét, ahogy van: nem kertel, nem szépít, nem változtat, de elkezd imádkozni. A templomot használja, mint imádság házát! Mert az! Persze, hogy meghallgat mindenhol, meg ott van mindenhol, és mégis! Ahogy Jézus nem a főtéren ül le virágvasárnap, hanem Jeruzsálembe érve első útja a templom, és teszi, amit kell, mert ez a ház imádság háza kell legyen! Ennek ez az alapvető működési feladata! És hidd el, hogy működik! Így tesz most a bajban Ezékiás is: megy a templomba, oda egészen közel az Úr elé, oda, ahol csak ketten vagyunk Ő meg én. Oda, ahol kizártuk már az utca zaját, az ellenség folytonos megtévesztő szövegelését, ahol már nem szól, hív más, csak Ő, a Hatalmas! És ott a templomban elkezdünk beszélgetni Urunkkal. Itt kiterít Isten elé mindent Ezékiás! Megvallja hitét, és kéri alázattal az Urat, mert hiszi, hogy Ő az egyedüli Isten! Itt, a templomban sírva könyöröghet Anna egy gyermekért! Itt bátran megvallhatja élete szégyenét a vámszedő, kérve Isten irgalmát! Itt leteheti áldozatát a hálás ember örömmel.

 

Sokszor átéltük már feleségemmel, hogy vannak történések, amikre nincs semmi magyarázat, de ha van is, egyetlen egyet tehetünk: kiteríteni ügyünket az Úr előtt és kezébe tenni magunkat elhívén, hogy van hatalma csodát tenni!

 

 

Ma, virágvasárnap bejöttünk ide Isten házába, az imádság házába. Hoztuk szívünkben terheinket, félelmeinket, fájdalmainkat, vagy éppen vágyunkat, útkeresésünket... Hidd el: a templom működik, az imádság működik! Isten keze semmivel sem lett rövidebb, mint eddig volt! Kérd, amit szeretnél! Használd bizalommal e hajlékot arra, mire való: Imádság háza – Istennel, a mindenség Urával való beszélgetés helye. Ő beszél hozzád a prédikációban, az igében, te pedig imádságban mondasz el neki mindent! Hidd: minden hall, tud, és amit kell megcselekszi! Terítsd ki előtte, amit hoztál, amivel szíveden jöttél!

 

Az asszír seregben reggelre valami nagy bajság támadt, mert nagyon sokan meghaltak. A szentíró így írja: Eljött az ÚR angyala és levágott...” Nem részletezi hogyan, az Isten dolga volt. A sereg eltakarodott, a város és népe megmenekült!

 

Ezékiás újra megtapasztalta, hogy csak Istenre számíthat egyedül a bajban, őreá viszont még az emberileg legelveszettebb helyzetben is!

 

Átéli: az imádság a templomban: működik! Megtapasztalja újra az Úr erejét és hatalmát!

 

Ézsaiás prófétán keresztül pedig az Úr így erősíti meg a királyt és népét:

Akik megmenekülnek és megmaradnak Júda házából, azok újra gyökeret vernek lenn, és gyümölcsöt hoznak fenn.” (2Kir. 19,30)

 

 

Virágvasárnap: templom, imádság háza: legyen neked is ilyen elmélyült és győzelmes a mai imádságod!

Ámen.