Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az Úr. Rád szállnak mindezek az áldások, és kísérni fognak téged, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára. Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőn. Áldott lesz méhed gyümölcse, földed termése és állataid ivadéka, teheneid ellése és nyájaid szaporulata. Áldott lesz kosarad és sütőteknőd. Áldott leszel jártodban-keltedben. (5Móz.28.1-6)

 

Áldások ígérete:

 

Bev.: Úgy sejtem, hogy mindenki tudja rólam, hogy vezetésben, felelősséghordozásban férfipárti vagyok. Nem, nem gőgből, erőből, hanem egyszerűen bibliai alapon. Valahogy úgy, ahogy ezt az efézusi levélben Isten összefoglalva elénk adja: A férfi legyen felelős vezetője feleségének, mint, ahogy Krisztus is vezeti egyházát, szeresse feleségét, úgy és annyira, mint Krisztus is az egyházát odaadva magátt érte, táplálja és gondozza feleségét, mint Krisztus is teszi azt egyházával. De igaz ez minden szinten, minden vezetői szerepben.

 

 

Ma, anyák napján sincs ez másképp. A mai igénk egy áldás felsorolás, ami anyák napjára asszonyainknak, anyáinknak milyen szép is lenne. De csak részben van így, mivel az ígéretekben nincs különbség, hogy mi szólt a nép között a férfiaknak, és a nőknek. Így ma is együtt kell figyelnünk és fogadnunk Istenünk áldó szavait!

 

Az ígértetek: Isten ígéreteit olvassuk három versben, egyszerűen tömören, mint egy felsorolást: hol, miben áld meg Isten bennünket: népét. Ezeket találjuk itt: városban és mezőn, mint az élet helyszínein. Aztán méhed gyümölcse, állataid szaporulata. Majd kosarad és sütőteknőd, végül jártodban – keltedben. Vegyük őket gyorsan sorra!
Város és mező: Ahol élsz és dolgozol! Laksz valahol, ahol letelepedtél, ahol sátrad, házad van és dolgozol meződön, hogy meglegyen mindennapi eledeled. Áldott leszel: tehát veled lesz életedben, munkádban az Úr! Ahol laksz nem vagy magad, ott lakik veled Isten! Nem hiába dolgozol a mezőn, mert neked terem a föld! Ez biztonságot és megélhetést jelent! Isten ott van veled, mint mindenek Ura otthonodban, és munkád nyomán ő gondoskodik rólad.

 

Következő a szaporodás ígérete. Ez kettős: kezdődik az ember szaporodásával. Áldott lesz méhed gyümölcse. Hamar rájött az ember, hogy az új élet keletkezése, érkezése titok! Máig az! Sokat, nagyon sokat tudunk már erről, de igazából csak a lényeg nincs meg! Tudjuk a biológiát, a női és férfi test működését, a hormonokat. Olyan titkok a mieink, mint az RNS és a DNS. Megfejtettünk genetikai programokat, kromoszóma csomagokat… De a foganás titka, az élet titka, a gyermek születése és felnövekedése, felnőtté érése titok! De Isten ígéretet tesz rá: neked ez nem bizonytalanság, hanem Istennek veled való törődése, reád való odafigyelése, hogy mikor annak napja van: eljöjjön életedben! Ő nyitja meg méhed, és ajándékoz meg gyermekkel!

 

De megáldja állataidat is, mind, hogy szaporodjanak, mert az pedig megélhetésed része. Gondoskodik minden állatod szaporulatáról, hogy élj belőlük, és eltartsd növekvő családod!

 

Ez után két olyan tárgyat említ az ige, amit leginkább a nők használtak, egész családjuk javára. A kosár az egyik, amit talán mindenki ismer, de a másik, a sütőteknő már csak a falumúzeumok kiállítási tárgya. Mind a kettő a terített asztal bőségére utal. Kosarába szedte a nő a terményt, és a sütőteknőjében dagasztotta a napi kenyeret.

 

Itt kis kitérőt tesztek ma: még emlékszem öreg nagyanyámra, ki kenyeret dagasztott teknőjében, és sütött búbos kemencéjében. Ma újra divatja van ennek: kemencét építünk és sütünk benne, de ez mára inkább kedvtelés, baráti társaság fogadásánál egy üde színfolt. Akkor nem az volt (te is tudod), akkor az élet része volt: nem a boltból vették a kenyeret, a cipót, vagy kalácsot…

 

Tehát ez az ígéret terített asztalunkról szól, mint asszonyaink terítenek családunknak, reggel, délben, este. És ami benne a csoda: az érthetetlen kifogyhatatlanság! Ugye elmondod, elmondjátok ebédnél az asztali áldást?! Nem? Miért? Tegnap olvastam ezt: „Ki nem tud hálás lenni azért, amije most van, hiába vágyakozik többre, sokra, azzal sem lesz boldogabb!” Terített asztalod: áldás!

 

 

Most volt Csernobil évfordulója. Feleségem falusi lányként élte meg. Olyan természetes volt, hogy ha van kertünk, termelünk benne, van eledelünk: áprilisra friss fejes salátánk is szépen, bőven. Aztán történik valahol valami… (a helyet sem... a történést sem ismertük, ugyan honnan…) és salátánk nem ehető! Nem teheted asztalodra, nem viheted a piacra és nem etetheted fel még állatoddal sem, mert halásosan fertőzött...

 

A horvátországi háború is, pár éve itt a szomszédunkban megmutatott néhány dolgot nekünk! „Háború, jó, de tele a hűtőnk, a ládánk, így egy darabig kihúzzuk...” Aztán nem volt többet áram…

 

Kosarad és sütőteknőd: csak az Úr tud gondoskodni terített asztalodról, ne bízd el magad: ne vedd kezedbe kanalad, és ne állj fel asztalodtól, míg nem adtál hálát ételedért, italodért!

 

Végül jártod-kelted. Egyszerűen mindig, és mindenhol. Mindegy, hogy hol vagy, milyen ügyedben jössz, mész… teszed dogod, végzed napi munkád, ünnepelsz, hálát adsz, vagy életed terheit hordozod: veled van, ahogy Jézus is ígéri: „Veletek vagyok minden napon...”

 

A feltételek: Mielőtt azonban ezekben az áldásokban megmerítkezve kinyújtóznák, hogy akkor minden rendben, emlékezzük, hogy szakaszunk feltételes móddal kezdődött! Ne mondd, hogy „Jaj, már...” Így kezdődött: „Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára,” Az engedelmesség az ígéretek bekapcsoló gombja! Előfeltétel! Így működik, így tudod működésbe hozni! Nincs más lehetőséged rá, különben nincs! Megismerni az Úr akaratát, rendjét és teljesíteni azt. Olvasni igéjét, és megváltoztatni életedben mindazt, amit megértettél belőle, hogy másképpen kell tegyed!

 

Mózes ötödik könyvében számtalan élethelyzetre olvastunk útmutatást… beszéltünk a bálványok kiirtásáról, az elengedésről (megbocsátásról, vagy épp az elveszett állat, (vagy bármi) dolgáról. Ne tégy másképpen, hanem ahogy az ÚR tanította neked, nekünk! Ez az engedelmesség! És meglátod, hogy működik!

 

Mivel könnyebb azt kitalálni, hogy miért nem lehetek engedelmes, semmint az engedelmességet gyakorolni, és még sokat is halljuk ezt: valóban nem könnyű, hogy engedelmes legyek mindenben! De lásd minden nehézségben: Urunk áldásait akarja rád osztani, és ez már csak rajtad: engedelmességeden múlik!

 

Érvényesség: Már csak azt kérdést kell tisztázzuk, hogy Jézus Krisztus eljövetel, golgotai keresztáldozata és feltámadása, sőt mennybemenetele és eljövetele ígérete után: érvényes-e így, Istennek áldásairól szóló ígérete? Nem úgy van-e, hogy ő jókat és rosszakat egyaránt megáld? – hiszen szerető Isten ő?! Mit mond maga Jézus, amikor elkezdi az Ószövetséget magyarázni? Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem a törvényt vagy a próféták tanítását. Nem azért jöttem, hogy érvénytelenné tegyem, hanem hogy betöltsem azokat. Mert bizony mondom nektek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vessző sem vész el a törvényből, míg az egész be nem teljesedik. tehát ha valaki a legkisebb parancsolatok közül akár csak egyet is eltöröl, és úgy tanítja az embereket, az a legkisebb lesz a mennyek országában; ha pedig valaki ezeket megtartja és tanítja, nagy lesz az a mennyek országában.”

 

Tehát érvényes! Talán nem abszolút, egy ide–egy oda elszámolás alapján. Inkább szívedet nézi Isten, mint teljesítményedet, de érvényes.

 

 

Kiről szól hát mindez: a férfiról, vagy a nőről? Nincs választás: rólunk, együtt, talán a férfiakra különös felelősséggel, de mindnyájunkra: Ígéretei, áldása is, ahogy tapasztaljuk is, de feltételei is: éljünk eszerint! Ámen.